Amikor anyám már idős és beteg volt, megkértem, írja le az élete történetét. Hosszú viaskodás után 2 oldalban foglalta össze az "önéletrajzát". Nehéz kiolvasni a kusza sorokat, elnagyolt betűket, de olyan dolgokról is írt, amikről nem beszélt addig nekünk.
"Akkor indult be a Textiliskola és a Boriska néni (Boró) eljött értem Tápióbicskére (akkor ott laktak), mondván hogy mégis tanuljak valami szakmát. Úgy láttam, hogy jobb lesz nekem a (?)...Akkor megint a nagymamához kerültem (Öregmama, Gőz Julianna), ott jártam 3 évig, addig tartott az iskola. El is végeztem kitűnően.Aztán amikor anyuék visszaköltöztek Pestre, újra hazavittek, dolgozni már ismét Csillaghegyről jártam.
Első munkahelyem a Rákospalotai kötöttárugyár volt, ott nagyon szerettem dolgozni. ..Biciklivel jártam, sokszor motor húzott. A motor egy kollegámé volt, Gerő Pistáé, aki szintén a szigetre járt dolgozni. Összehaverkodtunk, evezni is ő tanított meg, a szakmát is tőle tanultam. Ő Csehben végzett technikumot. Jó szakember volt. Ő volt az első szerelmem is.
...Pista zsidó volt, de én nem bántam, jól megértettük egymást. Soha senki nem értett meg úgy, mint ő. A férjem sem. Féltékeny is lett rá.
Így lettem 24 éves. Anyámék mindenáron férjhez akarta adni, ők keresték a férjemet is, én meg - gondoltam, legyen. Hozzámentem, pedig Pistát szerettem. Később megtudta, de akkor már a felesége voltam. Azért nem bántam meg, mert jó férjem volt. 3 lányt szültem neki... Főzni anyu nem nagyon tudott, meg nem is szeretett. Nem is tanultam meg főzni, csak már asszonykoromban, azt is a férjemtől. De apu azt mondtaakkor már jobban főzök, mint a nagymama. Pedig ők a férjemet nem szerették. Csak aztán a gyerekek miatt megbarátkoztak vele.Pistát azért nem felejtettem el, bár nagyon messze kerültünk egymástól. Ő Buenos Airesbe költözött, de az édesanyjával 1956-ig tartottam a kapcsolatot. Akkor már Pista is nős volt. Egy ausztrál nőt vett feleségül, akinek szintén volt egy kötödéje. Azt is áttelepítették Buenos Airesbe. Azóta már ez is felbomlott. Amióta a szüleit, a bátyját és családját is kivitette, semmit sem tudok róla."
(Úgy sejtem -bár erről soha nem beszéltek a családban - nagymamáék éppen a Pista miatt akarták sürgősen férjhezadni anyámat. Az 1930-as évek végén, a zsidóüldözések idején nem volt ajánlatos egy zsidó fiúhoz hozzámenni. Nem tudom, Pista mikor vándorolt ki, az is lehet, hogy anyám utána bánkódott, ezért adták gyorsan férjhez. Az biztos, hogy mi gyerekek ebből semmit nem éreztünk, a szüleinket soha nem hallottuk veszekedni és nagy szeretettel gondoskodtak rólunk.)
