2009. november 4., szerda

AJÁNDÉK HALOTTAK NAPJÁRA

Sokakkal ellentétben én szeretem a temetőt halottak napján. Nem az elmúlást, hanem az emlékezést, a szeretteimmel való együttlétet jelenti. És a szeretetet. Ahogyan gondozzák, virágozzák az emberek a sírokat, ahogyan békésen sétálgatnak a lobogó kis mécsesekkel teli emlékhelyek között. Békesség, csend és megnyugvás mindenütt.

Ilyenkor egy diákkori barátnőmmel szoktunk kimenni a Farkasréti temetőbe. Ő azon kevesek egyike, akik még ismerték a szüleimet, és én is jól ismertem az ő szüleit. Ilyenkor róluk beszélgetünk, egy kicsit velük vagyunk.

A barátnőm szülei egyszerű, fakereszttel jelölt sírhantban feküsznek. Évek hosszú során keresztül mindig befizette az "irodában" a sírgondozást, de csak nagyon kevés eredménye volt. Tavaly azonban véletlenül találkozott egy új kertésszel, aki modern, esztétikus tervet készített a sír alakításához. Én is láttam, a szélét nagy fehér kövekkel rakta ki, középen egy gömbalakú bokor volt, a széleken aprócska tuják és az egészet kis fehér virágos futó takarta be.

A barátnőm összebarátkozott a kertésszel, többször is hosszasan elbeszélgettek. Kiderült, hogy ő tulajdonképpen nem is kertész, hanem igen jól képzett cigányzenész, aki más munka híján vállalta a temetői sírgondozást. Nemcsak a zenében járatos, de az irodalomban és egyéb művészeti ágakban is. Ezért szereti a sírokat gondosan megtervezni, a növények összhangzatát megteremteni. És úgy is gondozza az általa kialakított "kertecskéket", mint saját teremtményeit.

Egy hónappal ezelőtt azonban, amikor a barátnőm kilátogatott a szüleihez, keserűen konstatálta, hogy a kedvenc gömb-bokrát, a tuják felét és valamennyi virágot kiásták, ellopták. Nem szólt senkinek, a kertészfiút sem kereste, gondolta halottak napján majd pótolja valamivel a kitépett növényeket.

Amikor együtt odamentünk, gyönyörűen újra volt telepítve kis bokrokkal, virágokkal az egész sírhant. Gömb-bokor ugyan nem volt benne, a többi növény is más volt, mint régen, de ugyanolyan modern és esztétikus volt, mint azelőtt. Könnybe lábadt a szemünk a váratlan látványtól.

Ez volt a cigány kertész halottak napi ajándéka! Köszönjük!

1 megjegyzés:

  1. Ez cikknek is elmenne valamelyik kicsit kultúráltabb napilapba... :)

    VálaszTörlés