MIÉRT?....előszóféle

Még nincs egy éve, hogy egy visszaemlékezés-pályázatra blogszerű bejegyzéseket tanultam írni. Ez már befejeződött, de kedvet kaptam ehhez az új műfajhoz. Talán sikerül majd mások számára is érdekeset írnom.

Hogy miért születtem boldognak? Hát azért, mert a háború legnehezebb időszakában, a főváros bombázásakor láttam meg a napvilágot. (A húgom szerint egy kis légnyomás is ért. Lehet.) Úgy gondolom, ezért jár nekem a boldogság!

Nem láttam én semmit a háború rémségeiből, mégis minden ízemben benne maradt a féktelen, dacos élniakarás és életszeretet. Az őseimtől és a szüleimtől örököltem a talponmaradás és az újrakezdés képességét. Ez a bloggolás is valamifajta újrakezdés.
Remélem, lesznek hozzászólások és megjegyzések, amelyek segítenek nekem.

Voltak nagyratörő terveim, amelyeket kicsiben meg tudtam valósítani, és tudok örülni az élet apró örömeinek, szépségeinek is. Ha nincsenek ilyenek, akkor teremtek, vagy képzelek magamnak. Most éppen a virágaimat mentem a fagytól. A szél megtépázta őket, de meghálálják a gondoskodást.