2010. január 8., péntek

ID. SZERÉMI ANDRÁS

Szerémi András tíz éves volt, amikor mindkét szülőjét elvesztette. Hogy miért haltak meg olyan fiatalon, arról nem szól a családi krónika.
25 hold földet örökölt, de ezt az árvaszék zárolta a nagykorúságáig.
A 6 elemi elvégzéséig nagyszülei nevelték, ám azután béresnek adták. Ezekre az évekre mindig nehéz szívvel emlékezett. Az öntudatos gazdafi nehezen viselte a cselédsorsot, de jól kitanulta a gazdálkodást.

Amikor 23 évesen letöltötte a katonaéveit és nagykorúvá nyilvánították, megkapta a „jussát”. A négy darabból álló birtokból egyet akart csinálni, hogy sem neki, sem az állatoknak ne kelljen üres járatokra pocsékolni az időt. Ilyen birtokot keresett, no és gazdasszonyt a gazdasághoz. Ferenc nagybátyját kérte meg, hogy keressen számára dolgos családból való, dolgozni tudó feleséget. Nagybátyja nézte ki számára Gőz Juliannát, aki akkor még nem töltötte be 16. évét, így várni kellett rá, amíg férjhez mehetett.

PÉLY CÍMERE


 Miután András megnősült és a maga gazdája akart lenni. Három unokafivérével közösen megvettek egy 200 holdas majort Jászkisértől 20 kilométernyire, Pély falu közelében. Közösen gazdálkodtak. Sok energiával és kölcsönökkel modern gazdaságot alakítottak ki. Volt cséplőgépük, gőzekéjük, vetőgépük, béreseket tartottak. András még egy családos mindenest is fogadott, akinek a felesége segített fiatal dédanyámnak a háztartás vezetésében. Még egy csézát és két lovat is vett a feleségének, hogy azzal hordhassa a gyerekeket iskolába Jászkisérre. Mert Pély katolikus falu volt, katolikus iskolába pedig nem adták kálvinista gyermekeiket!
Remekül prosperált a gazdaság két évig, amikor a cséplés másnapján a gépből kipattanó szikrától tüzet fogott a szalma. A gépész elvesztette a fejét, rémülten futott el a géptől. A tüzet az ott maradt emberek nem tudták eloltani, mert a szél is feltámadt. Hamarosan lángra kapott az egész major. Menekült ember és állat, ahogyan tudott. Mire Jászkisérről és Tiszasüllyről megérkezett a kezdetleges tűzoltóság a vizes lajtokkal, már csak üszkös falak és pernyehalmok mutatták, hogy néhány órája itt még egy virágzó gazdaság volt. Minden leégett.

El kellett adniuk a megmaradt major-részt, Jászkiséren vettek egy házat nagy gazdasági udvarral, módos gazdák szomszédságában, ott folytatták a gazdálkodást. A majorért kapott pénzből már csak 20 hold földet és az ahhoz szükséges felszerelést tudtak vásárolni, de így is tekintélyes gazdák maradtak.
Nem is lett volna semmi baj, ha Szerémi András a rekkenő hőségben nem ivott volna a hideg kútvízből, és ezért tüdőbajt nem kapott volna. (legalábbis így magyarázta a család, bár nekem az a sötét gondolatom támadt, hogy talán korán elhalt szüleitől örökölte a tüdőbetegséget). Felesége évekig hordta különböző orvosokhoz, de nem tudtak segíteni rajta. 37 éves korában, legkisebb gyermeke (nagymamám) születése után fél évvel meghalt. Dédanyám, Gőz Julianna 31 évesen maradt özvegyen négy gyerekkel és egy erejét meghaladó gazdasággal.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése